AsztrálFény nyitóoldal
hirdetés
Csatlakozzon az AsztrálFény Partner Programunkhoz!
Kincsesbánya - ezotérikus írások Kincsesbánya
Az AsztrálFény - ezotérikus parapszichológia oldalaihoz
kapcsolódó írások, olvasmányok, kivonatok,
jegyzetek, képek, stb.


Vissza a  témakörhöz

A spiritizmus nem való mindenkinek

Erre a kincsre eddig 8469 alkalommal voltak kíváncsiak.


Sokszor mondtam már: nem mindenkinek való a spiritizmus, és nem minden lélek alkalmas reá. Minden szellemi rétegnek megvan a maga hivatása és szükségszerinti munkája a földön. Tehát megvan a vallásoknak is és a spiritizmusnak is. A közepes vallásos lelkek jobb, ha nem lesznek spiritisztákká, mert ezeknek nagy része csak a vakhitő és a számító szellemeket vonzza, akikkel pedig jobb, ha nem érintkeznek az emberek. Szükséges azonban a spiritizmus azoknak, akik már vagy túlnőtték a dogmák korlátait, vagy még bele sem nőttek, vagy egyáltalán közönyösek minden vallásos érzés iránt és célt tévesztve, a materializmus rabságába estek. Ezeknek sem azért szükséges a spiritizmus, hogy általa visszatérjenek a dogmákhoz, hanem hogy az Isten kegyelméből nyert igazságaik által tudjanak türelmesek lenni a felekezetieskedők tévedéseivel szemben. Mert bizony a felekezeteket is emberek vezetik, akik szintén nem mentesek a tévedésektől. Éppen úgy nem mentesek a tévedéstől a tudomány mővelői sem, ha beleesnek a gőgbe, a túlemelkedettségbe. Ezt a két szélsőséget van hivatva valamiképpen összekötni a spiritizmus. Persze most még igen kezdetleges a forma, és mint minden áthidaló, összekötő eszme, hol az egyik, hol a másik részről kap egy-egy lökést, tanítást, ami még nem volna baj. Nagyobb baj az, hogy a sok tévelygő lélek között nem tud egységes látásmód létrejönni. Ezért elsősorban minden körben olyan fejlődött lelkekre van szükség, akik a saját tisztultabb megértésükkel és megérzésükkel ellen tudnak állni a tökéletlenségből származó erős hullámverésnek. Nem csak a földi, vagyis a látható világból jövőknek, hanem az odavonzott láthatatlan erőktől jövőknek is. Ez az a nagyfontosságú dolog, amire a köri munkában nagy súlyt kell fektetni. Minden körben vezető gondolat kellene legyen: a társaknak minél többet elnézni, elfelejteni, minél többet megbocsátani, hogy alkalmat nyerjenek úgy az emberek, mint a szellemek a javuláshoz szükséges kellékek megszerzésére. Akik ezt átérzik és a szerint cselekszenek, azokra ez bizonyos terhet is jelent; de elhúzódni a munkától, kikapcsolódni az ütközések lehetőségéből, a legkényelmesebb hozzáállás. Azonban, ha mindenki így kíméli és kímélte volna magát, sohasem jutott volna a világ semmivel sem előbbre. Ha csupán a hajózás veszedelmeire gondoltak volna és nem akadtak volna a veszélyek dacára is vállalkozó szellemő emberek, vajon volna-e egyáltalán kereskedelemő Jóllehet, csakugyan esnek áldozatul emberek, de ez mégiscsak kis hányad; a nagyobb rész megküzd a veszéllyel, diadalt arat és nyereséggel, gazdagsággal tér meg útjáról. Így van ez a spiritizmussal is, mely, mint utolsó alkalom adatott Istentől a hit megszerzésére, az elanyagiasodott embereknek.

Sajnos, nem mindenki képes az anyag vastag rétegei alatt az igazságot, mint fenntartó erkölcsi erőt, a maga értelmével megtalálni. Pedig ez a cél, nem pedig az emberek szórakoztatása, sem pedig a szellemeknek az emberek életébe való beavatása és viszont. A helyesen felfogott spiritizmus célja az, hogy e hitetlen, tagadó korszellemet, mely a tudomány fellendülésével irányító hatalommá nőtt, letörje, megsemmisítse. Tehát sem tudomány-, sem vallásellenes nem lehet a helyesen értelmezett spiritizmus, mert igazi rendeltetése: áthidalni az akadályokat és összekötni e kettőt. Vagyis kiemeli a vallások igazságait a külsőségekből az emberi kicsinyes akadékoskodások fölé, és megmutatja azokat hívőnek, hitetlennek egyaránt, a maguk tiszta ragyogásában. Úgyszintén belátja majd a tudomány is a spiritizmus által, hogy nem lehet valamit csak félig tudni, félig ismerni, és azt mondani nincs tovább. Mert van! Sőt rengeteg tanulnivaló van még azon túl, ahol a mai földi tudomány áll. Azt lehet mondani: a tudás még csak a kezdet kezdetén van. Nem telik bele 50-60 év és a tudomány át fogja értékelni mostani állásfoglalását, mert a most élők unokái belátják, hogy őseik messze eltévelyedtek az igazságtól. Mi tudjuk: bárhol mondja is ki a véget a tudomány, tévedni fog, mert véges földi ésszel a végtelent senki fel nem foghatja, mert sem eszköze, sem tudása nincs ahhoz, hogy akár a végtelen kicsinyt, akár a végtelen nagyot meghatározhatná. Úgy a tudomány, mint a vallás, mindig annak a korszaknak a hatása alatt áll, amelyhez tartozik; és nemcsak a tudomány, de az egyházak is folyton alakulnak, változnak a korszellem hatása alatt. Isten és az ő igazsága azonban változhatatlan és örök, mert ez az alapja az egész mindenségnek. A földön is az igazságnak csak a külseje változik, formálódik, de a belső lényeg ugyanaz, mert abszolút. Ez az abszolút Egy tökéletes és jó, tehát változhatatlan. Azt mondá az Úr: „Minden elmúlik, de az én beszédem - az Ige, az abszolút igazság - semmiképpen el nem múlik”. Az egyház is, a tudomány is, amennyit erre az Igére épít, annyi benne a maradandó, az örök. A külső forma, az idő, a korszak elmúlik, lekopik, porrá, hamuvá válik, de az igazság örökké megmarad. Így a spiritizmus sem egy korszellem szülötte, mert más neveken mindig volt, mióta lélek van, mert mindig voltak emberek, akik nemcsak hitték, de érzékelték is a szellemvilágot, és mint ilyen, mint igazság, soha meg nem szőnő alapokon nyugszik. Az azonban más kérdés, vajon javukra volt-e az embereknek a múltban ez az ismeret, és hogy vajon ma is javára van-e némelyeknek. Úgy használják-e az emberek, hogy kárt ne valljanak veleő! De volt-e valaha olyan jó és áldásos valami a világon, ami mindenkinek csak jót eredményezett volna és soha senkinek semmi rosszatő! Nincs az az igazság, nincs az a jó, amit a gonosz a saját rossz céljaira fel ne tudna használni. Egyedül Isten az, aki mindenben és mindenből felhasználja a jót, és értéke szerint jutalmazza.

Az ember ne törje magát azon, hogy az Isten által adott jónak gátat vessen, mert a jó sem mindenkinek jó; van, akinek a jó is rosszá válik. Így a spiritizmus is lehet rossz, ha azt az ember nem a javulására használja. A „Né

vtelen szellem” írásaiból, Eszter médium utján - É.V. 1929.

Sokszor mondtam már: nem mindenkinek való a spiritizmus, és nem minden lélek alkalmas reá. Minden szellemi rétegnek megvan a maga hivatása és szükségszerinti munkája a földön. Tehát megvan a vallásoknak is és a spiritizmusnak is. A közepes vallásos lelkek jobb, ha nem lesznek spiritisztákká, mert ezeknek nagy része csak a vakhitő és a számító szellemeket vonzza, akikkel pedig jobb, ha nem érintkeznek az emberek. Szükséges azonban a spiritizmus azoknak, akik már vagy túlnőtték a dogmák korlátait, vagy még bele sem nőttek, vagy egyáltalán közönyösek minden vallásos érzés iránt és célt tévesztve, a materializmus rabságába estek. Ezeknek sem azért szükséges a spiritizmus, hogy általa visszatérjenek a dogmákhoz, hanem hogy az Isten kegyelméből nyert igazságaik által tudjanak türelmesek lenni a felekezetieskedők tévedéseivel szemben. Mert bizony a felekezeteket is emberek vezetik, akik szintén nem mentesek a tévedésektől. Éppen úgy nem mentesek a tévedéstől a tudomány mővelői sem, ha beleesnek a gőgbe, a túlemelkedettségbe. Ezt a két szélsőséget van hivatva valamiképpen összekötni a spiritizmus. Persze most még igen kezdetleges a forma, és mint minden áthidaló, összekötő eszme, hol az egyik, hol a másik részről kap egy-egy lökést, tanítást, ami még nem volna baj. Nagyobb baj az, hogy a sok tévelygő lélek között nem tud egységes látásmód létrejönni. Ezért elsősorban minden körben olyan fejlődött lelkekre van szükség, akik a saját tisztultabb megértésükkel és megérzésükkel ellen tudnak állni a tökéletlenségből származó erős hullámverésnek. Nem csak a földi, vagyis a látható világból jövőknek, hanem az odavonzott láthatatlan erőktől jövőknek is. Ez az a nagyfontosságú dolog, amire a köri munkában nagy súlyt kell fektetni. Minden körben vezető gondolat kellene legyen: a társaknak minél többet elnézni, elfelejteni, minél többet megbocsátani, hogy alkalmat nyerjenek úgy az emberek, mint a szellemek a javuláshoz szükséges kellékek megszerzésére. Akik ezt átérzik és a szerint cselekszenek, azokra ez bizonyos terhet is jelent; de elhúzódni a munkától, kikapcsolódni az ütközések lehetőségéből, a legkényelmesebb hozzáállás. Azonban, ha mindenki így kíméli és kímélte volna magát, sohasem jutott volna a világ semmivel sem előbbre. Ha csupán a hajózás veszedelmeire gondoltak volna és nem akadtak volna a veszélyek dacára is vállalkozó szellemő emberek, vajon volna-e egyáltalán kereskedelemő Jóllehet, csakugyan esnek áldozatul emberek, de ez mégiscsak kis hányad; a nagyobb rész megküzd a veszéllyel, diadalt arat és nyereséggel, gazdagsággal tér meg útjáról. Így van ez a spiritizmussal is, mely, mint utolsó alkalom adatott Istentől a hit megszerzésére, az elanyagiasodott embereknek.

Sajnos, nem mindenki képes az anyag vastag rétegei alatt az igazságot, mint fenntartó erkölcsi erőt, a maga értelmével megtalálni. Pedig ez a cél, nem pedig az emberek szórakoztatása, sem pedig a szellemeknek az emberek életébe való beavatása és viszont. A helyesen felfogott spiritizmus célja az, hogy e hitetlen, tagadó korszellemet, mely a tudomány fellendülésével irányító hatalommá nőtt, letörje, megsemmisítse. Tehát sem tudomány-, sem vallásellenes nem lehet a helyesen értelmezett spiritizmus, mert igazi rendeltetése: áthidalni az akadályokat és összekötni e kettőt. Vagyis kiemeli a vallások igazságait a külsőségekből az emberi kicsinyes akadékoskodások fölé, és megmutatja azokat hívőnek, hitetlennek egyaránt, a maguk tiszta ragyogásában. Úgyszintén belátja majd a tudomány is a spiritizmus által, hogy nem lehet valamit csak félig tudni, félig ismerni, és azt mondani nincs tovább. Mert van! Sőt rengeteg tanulnivaló van még azon túl, ahol a mai földi tudomány áll. Azt lehet mondani: a tudás még csak a kezdet kezdetén van. Nem telik bele 50-60 év és a tudomány át fogja értékelni mostani állásfoglalását, mert a most élők unokái belátják, hogy őseik messze eltévelyedtek az igazságtól. Mi tudjuk: bárhol mondja is ki a véget a tudomány, tévedni fog, mert véges földi ésszel a végtelent senki fel nem foghatja, mert sem eszköze, sem tudása nincs ahhoz, hogy akár a végtelen kicsinyt, akár a végtelen nagyot meghatározhatná. Úgy a tudomány, mint a vallás, mindig annak a korszaknak a hatása alatt áll, amelyhez tartozik; és nemcsak a tudomány, de az egyházak is folyton alakulnak, változnak a korszellem hatása alatt. Isten és az ő igazsága azonban változhatatlan és örök, mert ez az alapja az egész mindenségnek. A földön is az igazságnak csak a külseje változik, formálódik, de a belső lényeg ugyanaz, mert abszolút. Ez az abszolút Egy tökéletes és jó, tehát változhatatlan. Azt mondá az Úr: „Minden elmúlik, de az én beszédem - az Ige, az abszolút igazság - semmiképpen el nem múlik”. Az egyház is, a tudomány is, amennyit erre az Igére épít, annyi benne a maradandó, az örök. A külső forma, az idő, a korszak elmúlik, lekopik, porrá, hamuvá válik, de az igazság örökké megmarad. Így a spiritizmus sem egy korszellem szülötte, mert más neveken mindig volt, mióta lélek van, mert mindig voltak emberek, akik nemcsak hitték, de érzékelték is a szellemvilágot, és mint ilyen, mint igazság, soha meg nem szőnő alapokon nyugszik. Az azonban más kérdés, vajon javukra volt-e az embereknek a múltban ez az ismeret, és hogy vajon ma is javára van-e némelyeknek. Úgy használják-e az emberek, hogy kárt ne valljanak veleő! De volt-e valaha olyan jó és áldásos valami a világon, ami mindenkinek csak jót eredményezett volna és soha senkinek semmi rosszatő! Nincs az az igazság, nincs az a jó, amit a gonosz a saját rossz céljaira fel ne tudna használni. Egyedül Isten az, aki mindenben és mindenből felhasználja a jót, és értéke szerint jutalmazza.

Az ember ne törje magát azon, hogy az Isten által adott jónak gátat vessen, mert a jó sem mindenkinek jó; van, akinek a jó is rosszá válik. Így a spiritizmus is lehet rossz, ha azt az ember nem a javulására használja.

A „Névtelen szellem” írásaiból, Eszter médium utján - É.V. 1929.

Ismeretlen Internetes forrásból
2004-01-18


Ennek az írásnak a tetszési indexe: 4.5   (4 értékelés alapján)
Kérlek értékeld ezt az írást , klikkelj az értékelésednek megfelelő csilllagra,
majd a mehet gombra... köszönöm!

  

Vissza a  témakörhöz


AsztrálFény
Ha tetszik ez az oldal, oszd meg az ismerőseiddel a Facebook-on! Ha tetszik ez az oldal, oszd meg az ismerőseiddel.

AsztrálFény
AsztrálFény - ezoterikus parapszichológia
Ügyfélszolgálat, e-mail:info@asztralfeny.hu, telefon: 06-30 820-1008
© 1998 - Minden jog fenntartva!

Az AsztrálFény oldalak az Internet Explorer böngészőre vannak optimalizálva.

hirdetés


 
AsztrálFény nyitó oldal AsztrálFény nyitó oldal

 

Kedves Vendég!

Még nem vagy bejelentkezve.
»»
Bejelentkezés
««

Ha még nem vagy regisztrálva:
»»
Regisztráció
««

Jelenleg rajtad kívül
10 vendég
nézegeti az
AsztrálFény
oldalakat

 
Fent vagyunk a Facebook-on is!
Ha tetszik ez az oldal, oszd meg az ismerőseiddel a Facebook-on!
Ha tetszik ez az oldal
ajáld másoknak is ...

 
MerKaBa meditáció

A MerKaBa egy energia mező, amely a körül létezik, aki a feltétel nélküli szeretet terében van és szintén létezik minden élő körül az egész univerzumban. Amikor a MerKaBa aktivizálódik az adott személy körül akkor teljes védelemben van az adott személy az univerzum szeretete által. A MerKaBa meditáció lehetőséget ad a mély spirituális fejlődésre.
 
 
Partnerprogram

  Pénz...
   Pénz...
    Pénz...
Partner program
Legyen a
partnerünk!

Keressen pénzt,
a mi segítségünkel!
»klikk...«
info@asztralfeny.hu