Közismert, hogy az élő szervezetek -az egysejtű lényektől a soksejtű szervezetekig- érzékelik és mérik az időt, s különbözőképpen reagálnak annak változásaira. Élettevékenységüket összehangolják a belső és külső ritmikus változásokkal. E jelenségek rendszerezése, tanulmányozása, magyarázata és gyakorlati felhasználása a tárgya a biológia azon ágának, amely önálló tudományággá különült el időbiológia (kronobiológia) néven.
A kronobiológia kutatások alapvetően két irányban folynak. Az egyik ág a bioritmológia, amely a vizsgált jelenségeket csak periodikus folyamatokra vonatkoztatja. A másik ág a pszichogenetika, amely a születés napjára jellemző hatásokat az ember egész életére folyamatosan vonatkoztatja.
A bioritmológia, általánosan ismert nevén: bioritmus, az élő szervezet ciklikus változásait veszi figyelembe. Elkülönít 23, 28 és 33 napos ciklusokat. Elmélete szerint, az ember életében megállapítható három alapvető ciklus, melyek meghatározzák munkaképességét, érzelmi és értelmi állapotát. Ezek a ciklusok a születés napjától indulnak 0 kezdőértékkel, és 23, 28 valamint 33 napos periodikussággal ismétlődnek. Segítségükkel az élet bármely napjára kiszámolhatók az adott tulajdonságok állapotainak, szintjei. Így például, meghatározhatók aktív, eredményes feladatvégzésre és helyes döntések meghozatalára, vagy kritikus, balesetveszélyes helyzetekre alkalmas napok. A fellendülés időszaka a pozitív, a hanyatlás és a tengelymetszés időszaka pedig a negatív állapot időszakának a mutatója.
A pszichogenetika, a születés napjára jellemző és az ember egész életére tartósan kiható tipológiai jellemzőkkel foglalkozik. Mikor egy ember megszületik, különböző, a szüleitől öröklött tulajdonságokat hoz magával. Olyan tulajdonságokat, amik egész életére meghatározó jelleggel bírnak. Az újszülött azonban nem csak emberszüleitől kapja génjeit, hanem egy harmadik szülőjétől is.
Ez a szülő a kozmoszban és annak részeként a Föld minden pontján állandóan meglévő, a kozmosz egységének a harmonikus hullámzását követő hatás. Létrehozója, a Föld energoinformációs mezőinek (EGREGOR) az állapota a születés pillanatában. Ez alapvető genetikai tulajdonságokat ad át, mely genetikai jellemzők egész életre tartósan befolyásolják a jellemet, és a tulajdonságokat. Mivel ezek a jellemzők megismert törvényszerűségeket, ciklikusságokat követnek, az emberre gyakorolt hatásaik figyelemmel kísérhetők az idő folyamatában. Ezeket a hatásokat magyarázza a pszichogenetika a természeti tipológia segítségével. A pszichogenetika három alapvető, emberi jellemvonással foglalkozik. A születési dátumból számolható markerei az ember idegrendszerének a fizikai, érzelmi, és intellektuális kontúrjait adják. A természeti tipológia, ezeken belül újabb két-két csoportot különít el, fékezés és élénkítés, érzelmek és érzések, valamint intuíció és logika.
Tehát már a születés napjának az ismeretében megállapítható, hogy az adott ember milyen, az egész életére kiható, hozott tulajdonságokkal rendelkezik. Az élet folyamán jelentkező hatások, a nevelés, a tanulás és az élettapasztalatok ezekre az alapvető tulajdonságokra épülnek rá. A születéskor kapott tulajdonságokat gyökeresen megváltoztatni nem lehet, de módosítani, pozitív vagy negatív irányban, igen. A változtatás mértéke, legfeljebb 15%-os lehet a fizikai, 20%-os az érzelmi és 40%-os az intellektuális jellemzők területén.
Budavári László
parapszichológus
|