AsztrálFény nyitóoldal
hirdetés
Tarot - spirituális válaszok
Kincsesbánya - ezotérikus írások Kincsesbánya
Az AsztrálFény - ezotérikus parapszichológia oldalaihoz
kapcsolódó írások, olvasmányok, kivonatok,
jegyzetek, képek, stb.


Vissza a  témakörhöz

A lelki természet fejlődése

Erre a kincsre eddig 7784 alkalommal voltak kíváncsiak.


A Lelki természet fejlődése

A rendesen kifejlett ember lelkileg és testileg is ép erőben és egészségben van, magában viseli az alsó és a felső világ természetét. Testi természete megfelel az alsó ösztöni életnek, lelki természete pedig a szellemi élet fejlődésének lehetőségeit hordozza magában.

 

Ismeretének gyarapodásával lelki és szellemi igényei is nagyobbodnak, és ezzel együtt „természete” is megváltozik, és ezt az a természet, amelyet senki sem tud felismerni, sem önmagában, se másban.

 

Titok ez, melyet a szellem magában hordoz, a legmélyebbre esett állapotában is.

És ezt a titkot nem ismeri senki sem, csak Isten. A Teremtő tudja egyedül, kit mi végre hívott elő az életre, milyen gondolatát kell megvalósítania létével, milyen feladatot kell betöltenie, hogy ez a természet kiteljesedjék és az őt megillető helyet foglalja el a teremtettségben. Mindnyájan magunkban hordozzuk az isteni nagy titkot; bennünk él, soha meg nem hal, dolgozik, alkot, munkálkodik, és élettel tölti meg a mindenséget.

Minél magasabb eszme hat a lélekre, annál szebb valóságot alkot magának, minél messzebb távolodott el az isteni Jótól, minél nagyon a hatása a rossznak, az semmit sem épít, hanem romból maga körül.

 

A legtöbb fájdalom és szenvedés a földi világban történik, mert itt elvesztett helyes irány megtéveszti az ember gondolkodását, a rosszat cselekszi jó helyett, a jót eleve elveti.

Az igazság felismerése sok hiába való próbálkozástól és kísérletezéstől megszabadítja az embert, ezért az isteni kijelentéseken alapuló hitnek az igazsága nagy fontossággal bír az emberi lélek fejlődését nézve.

 

Minden lélek vágyva – vágyik a hozzá hasonlók világába, ahol minden érzése, gondolata otthonra talál. Erre törekszik minden ember életében és halála után is.

A hasonlók vonzása törvény, míg az ellentétesek összeköttetése az egyik részéről mindig áldozat és ajándék a másik részére.

Néha az ellentétes természető lelkek is vonzódnak egymáshoz, de ebben a vonzódásban nem sokáig találnak örömöt, mert könnyen szétesik ez a kötelék.

 

A hasonlók szférájában ezért vagy a boldogság, béke honol, vagy a csalódás, szenvedés, félelem harag hajtja a lelkeket egymástól minél távolabb, ezért a halál után vagy jobbra, vagy rosszabbra fordul a szellemek állapota aszerint, hogy milyen érzésvilággal távozik a földről, s mit visz magával, mint eredményt!

A hasonlók világában hamarosan megismeri mindenki önmagát abban az állapotban, amelyekbe került. A lélek rútsága mihamarabb szembetőnő lesz, mert az összhangtalan érzéshullám jellegzetes nyomokat hagy vissza lelki test formáján, melyeket még az elkövetkezendő testetöltésekben kidomborít a testen a természettörvény.

 

A bőnökkel és hibákkal megrakott szellemek szférájában ritkán fordulnak elő örvendetes találkozások, még az egymáshoz tartozók között is, de annál megdöbbentőbb az ellenségek találkozása. Javuló állapotokban a gondviselés sok esetben a földön olyan kiszabott pályára tereli őket, ahol találkozniuk kell egymással, és így alkalmat nyernek a kiegyenlítődésre, amelyek után általában emelkedés vagy mélyebb süllyedés következik, megkötve egymást hosszú időre a kárhozat világában.

Milyen hatalma van egy anyának, aki már gyermeke lelkében idejekorán elülteti a szeretet magvait!

A gyermek lelkébe megszilárdított istenhit csodát mővel!

Miután nem örökre szól az elválás a sírnál, ha a bőn elválasztja is az egymáshoz tartozó lelkeket bizonyos időre!

A körforgás törvénye újra testbe szólítja a fejlődő lelkeket, és úgy csoportosítja, hogy egymás hasznára lehessenek.

 

Ha a lelkek szeretettel váltak el egymástól, akkor egy későbbi testetöltés alkalmával azonnal szeretettel fordulnak egymás felé, ha pedig valamilyen kellemetlen érzést okoztak egymásnak a múltban, akkor azoknak kellemetlen érzés szállja meg a lelkét, ellenszenves vagy félelmetes hatást váltva ki belőlük.

 

-         Vigyázni kell arra, hogy ne legyen győlölet bennünk, akkor már inkább az érzést közömbösségre kell átalakítani!

-         Mindig résen kell lenni, ne engedjük a magzatokat az ellentétes érzések megfoganni

-         Mindig tisztának és őszintének kell lenni, megbocsátani és bocsánatot tudni kérni!

 

Jó tudja ezt a sötét, sátáni erő és hatalmas fegyverként használja a hízelgést, az ál – alázatosságot, és a tettetett szelídséget; a gonosz cselekedeteket beburkolja ezekkel a hazug édességekkel és beadja a szeretetre, hőségre, ragaszkodásra éhes emberi léleknek.

Sokszor jól tudják ezt az emberek, hogy csalódni fognak, de mégis jól esik a hízelgő szó, a mő szeretet.

A rossznak nincsen létjoga, így az életből könnyen ki lehet küszöbölni, mert ha az ember igyekszik megérteni és szívvel – lélekkel követi Krisztus tanításait:

A földi életben elvégezni mindent, amit csak elvégezhetünk, betölteni a szeretet törvényét mindennel és mindenkivel szemben amennyire csak lehetséges, rosszat nem cselekedni, még azokkal szemben sem, akik az „igazság szerint” megérdemelnék.

 

Így elszakadnak a szálak, amik az embert a rosszhoz kötik, és megszőnik annak vonzása, és a rossznak nem lesz többé hatalma a lélek felett!

 

Konfuciusz (Beszélgetések 15, 23)   Amit  nem kívánsz magadnak, azt ne tedd másnak se.

 

Hillel (Sabbath 31a)  Ne tedd mással, amit nem akarsz, hogy veled tegyenek.

 

Jézus (Mt.7 12., Lk 6 31.)  Amit tehát szeretnétek, hogy emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük.

 

Iszlám ( an-Nawawri 40 Hadit 13)  Senki sem igaz hívő közületek, amíg nem kívánja testvére számára ugyanazt, amit magának kíván.

 

Dzsainizmus ( Sutrakritanga 1.11.33)  Úgy bánjon az ember a világ minden teremtményével, ahogy szeretné, hogy vele bánjanak.

 

Buddhizmus (Samyuta Nikaja V. 353.35-354.2) Ami se nem kellemes, se nem örvendetes számomra, hogy okozhatnám azt valaki másnak.

 

Hinduizmus (Mahabharata XIII. 114.8) Nem volna szabad úgy viselkednünk másokkal szemben, ahogy az nekünk magunknak kellemetlen volna. Ez az erkölcs lényege.

 

Ismeretlen Internetes forrásból
2005-12-11


Ennek az írásnak a tetszési indexe: 4.5   (2 értékelés alapján)
Kérlek értékeld ezt az írást , klikkelj az értékelésednek megfelelő csilllagra,
majd a mehet gombra... köszönöm!

  

Vissza a  témakörhöz


AsztrálFény
Ha tetszik ez az oldal, oszd meg az ismerőseiddel a Facebook-on! Ha tetszik ez az oldal, oszd meg az ismerőseiddel.

AsztrálFény
AsztrálFény - ezoterikus parapszichológia
Ügyfélszolgálat, e-mail:info@asztralfeny.hu, telefon: 06-30 820-1008
© 1998 - Minden jog fenntartva!

Az AsztrálFény oldalak az Internet Explorer böngészőre vannak optimalizálva.

hirdetés


 
AsztrálFény nyitó oldal AsztrálFény nyitó oldal

 

Kedves Vendég!

Még nem vagy bejelentkezve.
»»
Bejelentkezés
««

Ha még nem vagy regisztrálva:
»»
Regisztráció
««

Jelenleg rajtad kívül
4 vendég
nézegeti az
AsztrálFény
oldalakat

 
Fent vagyunk a Facebook-on is!
Ha tetszik ez az oldal, oszd meg az ismerőseiddel a Facebook-on!
Ha tetszik ez az oldal
ajáld másoknak is ...

 
Az agyvérzés

2003.május 13.-án nagybátyám a pillanat töredéke alatt mozgás- és kommunikációképtelen ápolttá vált. Percekkel azelött még beparkolt rokkantak számára átépített és imádott autójával, elbúcsúzott növérétöl - édesanyámtól. Egyikük sem sejtette, hogy hosszú idöre ez lesz az utolsó beszélgetésük.
 
 
Partnerprogram

  Pénz...
   Pénz...
    Pénz...
Partner program
Legyen a
partnerünk!

Keressen pénzt,
a mi segítségünkel!
»klikk...«
info@asztralfeny.hu