A trónörökös roppant ostoba volt, ezért a király egy különleges házitanítót vett fel. Az órák Eukleidész első tételének alapos magyarázatával kezdődtek.

- Világos ez, királyi fenség? - kérdezte a tanár.

- Nem - felelte a királyi fenség.

Erre aztán a tanár még egyszer türelmesen elmagyarázta.

- Dereng már?

- Nem - felelte a herceg.

A tanár még egyszer leadta az egész tételt, de minden eredmény nélkül. Amikor a herceg még a tizedik próbálkozás után is értetlenül állt a tétel előtt, a tanár könnyekre fakadt.

- Higgye el, királyi fenség - kiáltotta -, ez a tétel igaz, és így kell levezetni!

E szavak hallatára a trónörökös felkelt, és ünnepélyes meghajlással ezt mondta:

Kedvenc uram! Én mindent elhiszek önnek, amit ön mond. Ha tehát ön biztosít arról, hogy a tétel igaz, én teljes szívből elfogadom. Azt sajnálom csak, hogy erről nem biztosított már korábban, mert akkor időnk vesztegetése nélkül tovább mehettünk volna a második tételre.
Ily módon a geometria ismerete nélkül is meglesz az összes helyes válaszod, mint ahogy az embereknek is megvan - legalábbis számukra - a helyes hitük, Isten ismerete nélkül. Ha így szólsz a tekintély képviselőjéhez. „Buta nagyok, kérlek gondolkozz helyettem!”, az annyi, mint ha azt mondanád: „Szomjas nagyok, kérlek igyál helyettem!”