Nagy tömeg várakozott az orvosi rendelő előszobájában. Egy idősebb úr felállt, és odament a titkárnőhöz.
  - Asszonyom - kezdte udvariasan -, tíz órára voltam bejelentve a doktornál, és már majdnem tizenegy óra van. Volna olyan kedves egy másik időpontot adni holnapra, vagy még későbbre?
  Egy asszony a tömegben odahajolt egy másikhoz, és ezt mondta:
  - Már biztos elmúlt nyolcvanéves. Ugyan mi lehet neki olyan sürgős, hogy nem tud várni?
  A férfi meghallotta a suttogva tett megjegyzést, odafordult az asszonyhoz, meghajolt, és így szólt:

- Nyolcvanhét éves vagyok, asszonyom. És pontosan ez az oka annak, amiért nem vesztegethetek egyetlen percet sem abból az értékes időből, ami még hátravan nekem. A megvilágosultak nem vesztegetnek egyetlen percet sem, mert megértették a viszonylagos jelentéktelenségét mindannak, amit tesznek.